ez + az

Kínai újév – mikor is kezdődik? Január? Február?

Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy miért kezdődik minden évben máskor a Holdújév – erre már sokszor válaszoltam, most egy másik kérdést tisztázok:

„Miért írod a kínai havi horoszkópot február 4-től március 5-ig terjedő időszakra? Miért nem csak simán február?” – jött a kérdés, íme a válasz:

A kínai naptárról az járja, hogy a Hold járásához igazodik, azaz Lunáris naptár, – ez nagy részben igaz.

Azonban a tényleg igazi kínai naptár egy luniszoláris naptár, mely a holdnaptárra és a szoláris naptárra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezik – azaz kapcsolja a kettőt. Ezt az időmérési rendszert még a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül.

Nem csak Kínában, hanem a legtöbb ázsiai kultúrában is ezt alkalmazzák. A mi, nyugati kultúránkban azért nevezzük előszeretettel kínai naptárnak, mert először a kínaiak fejlesztették ki i. e. 500 körül és általuk jutott el hozzánk. Emellett, mint a világ legnagyobb populációja, és annak tagjai vitték magukkal mindenhová. A legtöbb kelet-ázsiai országban a III. évezred mindennapi tevékenységeihez ma már a Gergely-naptárt alkalmazzák, ugyanakkor a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek pontos idejének meghatározásához kizárólag a kínai (keleti) naptárt hívják segítségül. Ilyen ünnep  a kínai újév, azaz tavaszi fesztivál, mi nem azonos a holdújévvel. Emellett a sárkányhajó fesztivál és az őszközepi fesztivál is jelentős. Asztrológiai szempontok alapján jelölik ki az esküvők vagy a házavatók időpontját. Mivel minden hónap a Hold valamelyik ciklusát követi, használják ezt a holdfázisok megállapításakor is.

A kínai szoláris naptár – a válasz a kérdésre

A Hsia naptár – épp, mint a Gergely Naptár – a Föld Nap körüli pályájának keringésén alapul. A kínai naptár kezdő napja nem január 1-je, hanem február 4-e vagy 5-e. Ehhez igazodva csúszik arrébb minden szoláris hónapkezdet.

A kínai szoláris naptár (Hsia Calendar) eredetileg a földműveseket hívatott segíteni vetésben, öntözésben, aratásban, stb. 24 évszakra, másképp fogalmazva változási pontra bontható. Ezeket a változási szakaszokat a 12 állatjegy nevével (Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya, Disznó, Patkány, Ökör), valamint az adott időszakra jellemző természeti jelenségekkel különböztetik meg  egymástól. Az év első napja, vagyis a „Tavaszkezdet” az a nap, amikor a Nap a Vízöntő csillagkép 15°-ra ér. (Hmmm, érdekes összefüggés, igaz? Vízöntő a kínai naptárhoz kapcsolva…)

Ez a dátum jellemzően február 4-re, vagy 5-re esik. Minden hónap közepén van egy további fordulópont (így alakul ki a 24 hónapocska 12 helyett).

A hónap kezdetét Jie-nek, a hónapok közepét Qi-nek keresztelték, és az időjárási jellemzőt mutatja az adott két hétben.

Személyes konzultációra bejelentkezés Nórához: 06 70 311 6125 (Skype-on és Viber-en is)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .